Evangélikus istentisztelet – Gyülekezeti liturgikus könyv

1. Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem, * tudod, ha leülök vagy ha fölállok.

[2.] Messziről is észreveszed szándékomat, * szemmel tartod járásomat és pihenésemet.

[3.] Gondod van minden utamra, * még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram.

4. Minden oldalról körülfogtál, * kezedet rajtam tartod.

5. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, * bizony, fel sem foghatom.

[Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.]
[Antifóna]

6. Hová menjek a te lelked elől? * Orcád elől hova fussak?

7. Ha a mennybe szállnék is, ott vagy, * ha a holtak közt vetnék ágyat, te ott is jelen vagy.

[8.] Ha a hajnal szárnyaira kelnék, * vagy a tenger túlsó partján laknék,

[9.] kezed ott is elérne, * jobbod megragadna engem.

[10.] Ha azt gondolnám, + hogy elrejt engem a sötétség, * és éjszakává lesz körülöttem a világosság:

[11.] a sötétség nem lenne elég sötét neked, + az éj világos lenne, mint a nappal, * a sötétség pedig olyan, mint a világosság.

[12.] Bizony te alkottad veséimet, * te formáltál anyám méhében.

[13.] Magasztallak, mert csodásan alkottál, + tetteid csodálatosak, * jól tudja ezt az én lelkem.

[Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.]
[Antifóna]

14. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, + amikor titkon formálódtam, * mintha csak a föld mélyén alakultam volna.

15. Alaktalan testemet már látták szemeid, * könyvedben minden meg volt írva.

[16.] A napok is, amelyeket nekem szántál, * bár még egy sem telt el belőlük.

[17.] Mily drágák nekem a te szándékaid, Istenem, * mily hatalmas azoknak száma!

[18.] Számlálgatom, de több a homokszemeknél, * és reggelre kelve is csak nálad vagyok.

19. Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! * Próbálj meg, lásd meg, mit gondolok.

20. Nézd meg, nem járok-e téves úton, * és te vezess az örökkévalóság útján!

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna