1. Hozzád emelem tekintetemet, * aki a mennyekben lakozol.
2. Ahogy a szolgák szemei néznek uruknak kezére, * ahogy a szolgálólány szeme néz úrnője kezére,
3. úgy nézünk az Úrra, a mi Istenünkre, * mígnem megkönyörül rajtunk.
[4.] Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, * mert igen elteltünk gyalázattal!
[5.] Mert igen eltelt a mi lelkünk, * hogy a gazdagok csúfolnak és a kevélyek gyaláznak.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna