1. Amikor Izráel népe kijött Egyiptomból, * Jákób háza népe az idegen nép közül,
2. Júda lett akkor az Úrnak szent népe, * Izráel lett az ő birodalma.
3. Látta őt a tenger, és elfutott, * a Jordán pedig meghátrált.
4. A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, * a halmok is úgy, mint a bárányok.
5. Mi lelt téged, tenger, hogy elfutottál, * mi lelt, Jordán, hogy meghátráltál?
6. Hegyek, mit ugrándoztok, mint a kosok, * és ti halmok, amint a bárányok?
7. Rendülj meg, te föld, az Úr színe előtt, * Jákób Istenének orcája előtt,
8. aki a sziklát tóvá változtatta, * és a kovakövet vizek forrásává!
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna