1. Áldjad, én lelkem, az Urat: * Én Uram, Istenem, mily hatalmas vagy,
2. dicsőségbe és ékességbe öltöztél, * fényesség a te köntösöd.
[3.] Kifeszítetted az égboltot, mint a sátrat, * palotát építettél az égi vizek fölé.
[4.] A földet szilárd alapra helyezted, * hogy meg ne inogjon soha.
[5.] Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, * ott folydogáljanak a hegyek között.
[6.] Megöntözöd a hegyeket onnan fentről, * alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
[7.] Füvet sarjasztasz az állatoknak, * növényeket az embereknek,
[8.] hogy kenyeret vegyenek a földből * és bort, ami megvidámítja az ember szívét.
9. Bizony számtalanok a te műveid, Uram! + Mindeneket bölcsen teremtettél, * és betelt a föld alkotásaiddal.
10. Mindenek tereád néznek, * hogy eledelt adj nekik alkalmas időben.
[11.] Ha te adsz nekik, összegyűjtik, * ha bőkezű vagy, javaiddal jóllaknak.
[12.] Ha elrejted orcádat, megrémülnek, * ha visszaveszed lelküket, meghalnak, és ismét porrá lesznek.
13. Ha kiárasztod lelkedet, élet támad, * és megújítod a földnek színét.
14. Dicsőség legyen az Úrnak örökké, * örüljön alkotásainak az Úr!
[15.] Éneklek az Úrnak, amíg élek, * zsoltárt zengek, amíg csak leszek.
[16.] Legyen kedves előtte az én énekem, * magam pedig örvendezem az Úrban.
17. Áldjad, én lelkem, az Urat! * Dicsérjétek az Urat! Halleluja!
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna