1. Mily jó hálát adni az Úrnak, * zengeni neved dicséretét, ó, Felséges!
[2.] Hirdetni reggel a te kegyelmedet, * hűségedet minden éjjel.
3. Mert megvidámítottál tetteiddel, Uram, * kezed műveinek ujjongok.
4. Mily nagyok alkotásaid, Uram! * Igen mélyek a te gondolataid!
[5.] A balga ember fel sem ismeri, * az esztelen meg sem érti:
[6.] Ha úgy nőnek is a bűnösök, mint a fű, + és kivirul mind a gonosztevő, * végül mégis el kell veszniük.
[7.] De te, Uram, felséges vagy, * magasztos vagy mindörökké.
8. Az igaz virul, mint a pálmafa, * magasra nő, mint a libanoni cédrusok.
9. Az Úr házában plántálták el őket, * ott virulnak Istenünk udvarain.
10. Időskorban is gyümölcsöznek, * dús lombúak és zöldek maradnak,
11. és hirdetik: Igaz az Úr, * kősziklám ő, kiben nincs hamisság.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna