1. Mely igen kedvesek a te hajlékaid, * ó, Seregeknek Ura!
2. Sóvárog az én lelkem az Úr udvarai után, * testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.
[3.] Még a veréb is talál házat, * és a fecske is fészket rakhat oltáraidnál.
4. Boldogok, akik a te házadban lakoznak, * mert szüntelenül dicsérhetnek téged.
[5.] Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, * akinek szívében a te utaid vannak.
[6.] Ha a Siralom völgyén mennek is át, + források völgyévé teszik * megáldva azt korai esővel.
[7.] Megújult erővel haladnak, * míg meg nem jelennek Isten előtt a Sionon.
[8.] Uram, Seregek Istene, + hallgasd meg az én könyörgésem, * figyelj rám, Jákób Istene!
[9.] Istenünk, nézz a mi Pajzsunkra, * tekints fölkent Királyodra!
10. Bizony jobb nékem egy nap tornácaidban, * hogynem ezer nap másutt.
11. Jobb az Isten háza küszöbén ülni, * mintsem a gonoszok sátorában lakni.
12. Mert nap és pajzs az Úristen, * kegyelmet és dicsőséget ád az Úr,
13. nem vonja meg javait azoktól, + akik feddhetetlenül élnek. * Seregeknek Ura, boldog, aki benned bízik.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna