Evangélikus istentisztelet – Gyülekezeti liturgikus könyv

1. Ó, mely boldog az oly ember éltébe’, Akit az Isten bevett kegyelmébe, És megbocsátá az ő vétkeit, És befedezte minden bűneit. Boldog, akinek ő nagy hamissága Istentől néki nincs tulajdonítva, És csalárdság nincsen ő szívében, Tettetés nélkül jár életében.

2. Hogy bűnömet el akarám hallgatni, És neked meg nem akarám vallani. Csontjaim ottan elszáradának Soksága miatt én siralmimnak, Mert éjjel-nappal kezed nehéz volta Nagy bűneimért rajtam fekszik vala, Elfogya bennem minden erősség, Mint nyári hévségben a nedvesség.

3. De hogy bűnömet előtted megvallám, Nagy vétkeimet el nem hallgathatám, De híven előbeszélém néked: Ott bocsánatot nyerék tetőled. Azért az Úristennek minden hívek Könyörögjenek, míg vagyon idejek, Mert ha nagy árvizek jönnének is, De nem árthatna ezeknek mégis.

4. Te vagy oltalmam, őrizz meg engemet, Minden gonosz ellen tartsd meg lelkemet, Vigasztalj meg, hogy örvendezhessek, És vígan néked énekelhessek! Tanítlak téged, úgymond az Úristen, És vezérellek az igaz ösvényen, Szememmel mindig reád vigyázok, És igazgatlak, rád gondot tartok.

5. –

6. Örvendezzetek a nagy Úristenben, És igaz hívek, legyetek örömben! Vigadjatok és énekeljetek, Akiknek vagyon tiszta szívetek!
(A dallam első felére)