1. Azt gondolja magában a bolond, * hogy nincsen Isten!
2. Romlottak és utálatosak az ő tetteik, * senki semmi jót nem cselekszik.
[3.] Az Úr letekint az emberekre, hogy lássa, * van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent?
[4.] Mindnyájan elfordultak tőle, * egyaránt megromlottak.
[5.] Senki semmi jót nem cselekszik, * egyetlen ember sem.
[6.] Nem tudja a sok gonosztevő, + aki úgy eszi az én népemet, * mint ahogy más eszi a kenyeret,
7. az Úrhoz ők nem kiáltanak, + és nem tudják, hogy majd megrettennek, * mert maga Isten van az igaz nemzedékkel.
8. Ők csúffá tennék a szegények szándékát, * de az Úr az elesettek oltalma!
9. Bárcsak jönne már Sionról a szabadulás, + amikor az Úr jóra fordítja népe sorsát, * ujjong majd Jákób akkor, és örül majd Izráel.
Dicsőség az Atyának és a Fiúnak * és a Szentléleknek.
Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké, ámen.
Antifóna