1. Hogy Izráel kijött Egyiptomból, Az idegen népnek országából, Megtére Jákób háza. Júdát Isten magának szentelé, Az Izráelt országul fölvevé, Ő lőn nekie Ura.
2. A tenger ezt látván hátra álla, A Jordán vize visszafordula, Mind hátra sietének. A hegyek szökdöstek, mint a kosok, És a halmok, mint a juhbárányok, Magasan szökdösének.
3. Mi lelt téged, tenger, mit térsz hátra? Mi lelt téged, Jordán, ki űz vissza, Hogy elszaladsz ily igen? Mit szöktetek, hegyek, mint báránykák, És ti, halmok, mint a kis juhocskák, Mért szöktök ilyen fennen?
4. Az Úrnak haragos színe előtt, Jákób Istene haragja előtt Mind e föld megrettenjen! Ki a kősziklát tóvízzé teszi, Forrásnak útját kőben repeszti Hatalmas erejében.