Evangélikus istentisztelet – Gyülekezeti liturgikus könyv

1. Aki a fenséges Úrnak Lakozik oltalmában, És e nagy hatalmasságnak Nyugoszik árnyékában, Az ilyen nyilván mondhatja: Isten az én kővárom, Ő életemnek oltalma, És csak őbenne bízom.

2. A vadásznak ő tőritől Téged megment féltedben; A pusztító betegségtől Megoltalmaz kegyesen; Téged ő kedves szárnyával Takargat és béfedez, És az ő Igazságával, Mint paizzsal védelmez.

3–4. –

5. Azért egyedül Istenben Vetem hiedelmemet, Aki ül a magas mennyben, Abban vesd reménységed, És semmi kár téged nem ér, Sem nem esel veszélybe, És minden gonosz hátra tér, Házad felé sem mégyen.

6. Mert az ő szent angyalinak Megparancsolta nyilván, Hogy téged oltalmazzanak Minden te utaidban. Tégedet ezek nagy szépen Ő kezükben hordoznak, Hogy lábad meg ne üsd kőben, Oly híven igazgatnak.

7. Sárkányon és oroszlánon Minden kár nélkül járhatsz, Oroszlánkölykön és kígyón Lábaiddal tapodhatsz. Mond Isten: őtet megtartom, Mert engem szívből szeret; Én őtet megoltalmazom, Mert ismeri nevemet.

8. Mihelyt hív könyörgésében, Őtet menten segítem, Véle leszek ínségében, Melyből hamar kivészem; És nagy dicsőségre őtet Emelem, magasztalom, És az én segedelmemet Őneki megmutatom.