1. Meghallgassad, Uram, én szólásomat, És megértsed én gondolatimat, Óhajtásimat, Megtekintsed kiáltásimat!
2. Mert királyom, Istenem vagy énnékem, Azért hozzád van esedezésem És könyörgésem, Rólad vagyon minden énekem.
3. Igen reggel felkelek, hozzád megyek, Még jó reggel tehozzád eredek, És vallást teszek, Segedelmet tetőled kérek.
4. Vezérlj engem a te igazságodban, Ellenségimnek ne ejts markába, Az ő szájokba, Sőt igazgass a te utadban!
5. Már minden hű keresztyénnel hirdetjük: Kik tebenned bízunk, örvendezünk, Te vagy örömünk, És csak te vagy mi reménységünk.
6. Mert te, Uram, az igazat megáldod, Jóvoltodat néki pajzsul adod, Megoltalmazod, Körülveszed, épen megtartod.
Szöveg: A Szent Dávid ötödik énekében, Debrecen, 1602. Dallam: Kolozsvár, 1744. [RMIÉ 2, kisebb szövegi változtatással]